KUTATÁSI TÉMÁK
A
kurzus témájának részletes megértéséhez részkutatásokat végeznek az
előadók. Szeretnénk, ha ez minden hallgató számára érthető, átlátható
lenne, és reméljük ennek köszönhetően többen kedvet kapnak majd a
kutatásban való részvételhez.
Mindaz
amit a kurzus során megismertek viszonylag új, alakulóban lévő
kutatások eredménye. Éppen ezért a hallgatók
véleménye, kérdései, reakciói hozzájárulhatnak az animáció történetének
értékeléséhez, megfogalmazásához. Véleményeteket, kérdéseiteket bármikor elküdhetitek.
Általános kutatási témák, amelyek minden félévben aktuálisak:emailben.
A kutatási témák a régiónkról szólnak, tehát a
Visegrádi országok, más néven a Visegrádi négyek területén vizsgálódunk. A Visegrádi Együttműködés 4 országa Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország. Ezek hivatalos gazdasági, politikai együttműködése
a közép-európai régió közös cselekvési programjához járul hozzá. Mindez
egy hosszú közös történelem eredménye, Károly Róbert 1335-ben
összehívott közös tanácskozásától egészen napjainkig. A Visegrádi
négyek legismertebb közös programja a Nemzetközi Visegrádi Alap (IVF - International Visegrad Fund), amely 2000 óta sikeresen támogat különféle kulturális, oktatási csereprogramokat, NGO programokat.
Kurzusunk témája elsősorban a 2. világháború és az 1989-es demokratikus fordulat közötti, úgynevezett hidegháborús időszakot
érinti, tekintettel arra, hogy a Visegrádi országok együttesen szovjet
érdekeltségi körbe kerültek és nagyjából egy időben hasonlóan magas
színvonalú filmgyártás, illetve világviszonylatban is kiemelkedő
animációs filmgyártás jött létre. E jelenség megértéséhez fontos,hogy a
hallgatók elmélyedjenek a hidegháborús időszak általános, globális
történeti összefüggéseiben, csakúgy mint a régióra jellemző, sajátos
történeti fejlemények megértésében. Ezen nagyobb perspektíva belátása
segíti a hallgatókat abban, hogy megértsék a magyarországi
államszocializmus sajátosságainak párhuzamait, kontextusát. Miért
fontos ez? Nézzük meg távolabbról az egyes visegrádi országok animációs
teljesítményét és észrevehetjük milyen sok hasonlóság mutatható ki
közöttük. Regionális filmkultúránk mélyebb megértése pedig közelebb
viheti a mai fiatal alkoótkat ahhoz, hogy a globális művészeti
színtéren magabiztosabban meg tudják határozni saját identitásukat.
Az
egyes országokból érkező előadók tolmácsolásában megismerhetjük, hogyan
festett ez a korszak más-más országhatárokon belül. Magyarországon ezt
az időszakot nagyrészt lefedi az ún. Kádár-kor, amelyben létrejött a Pannónia Filmstúdió
is. A magyar animációs film története ennél persze jóval korábban
kezdődött, a 20-as évektől egyre több animációs film készült és igen
sok világszerte elismert alkotó kezdte karrierjét a két világháború
közötti Budapesten. Ki ne hallott volna John Halas, Jules Engel vagy
George Pal világhírű munkáiról? Kutatásaink egyik izgalmas kérdése,
hogy a magyar animáció illetve reklámfilm későbbi alkotásaiban hogyan
nyilvánul meg ezen alkotók hatása. A Pannónia Filmstúdió négy évtizede
alatt rengeteg reklámfilm is készült, sokukat most poroljuk le, most
fogjuk először regionális összehasonlításban elemezni. Az akalmazott
filmek mellett igen sok önálló, fesztiválsikereket magukénak tudó film
is készült, amelyeket kronológikus és stílusbeli kategóriánként
tárgyalunk elsősorban.
A
lengyel animációs filmtermésnek megvan az a hatalmas előnye, hogy egy
magyarázó szöveggel ellátott 3 részes DVD kompilációban nyilvánosságra
hozták a digitalizált filmeket jó pár évvel ezelőtt, így aztán köynnen
hozzáférhetőek a magyar közönség számára is. Az összehasonlító munka
számára tehát ideális nyersanyaggal vagyunk ellátva. Ugyanez már nem
mondható el a cseh vagy szlovák animációról, amelyekben csak a nagy
mesterek filmjei jutottak el rendszeres DVD kiadásokig. A cseh
animációs film történetét 1945-ig bezárólag dolgozta fel és adta ki a
Cseh Nemzeti Filmarchívum.